Erdő közepében
búsan búg a gerle.
Vajon miért kesereg
szegény árva lelke?
Széthullott a fészke,
elhagyta a párja,
el kell menni innen
más idegen tájra.
Más idegen tájra,
más hazát keresni,
más párra találni,
más fészket szerezni.
Elbúgja bánatát
a hallgatag fáknak,
jaj, mégsem oldódik
szívében a bánat.
Udul István - Búsan búg a gerle
2010.10.04. 19:58 Rendom
Szólj hozzá!
Címkék: ősz udul istván
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://negy-evszak-versek.blog.hu/api/trackback/id/tr32344888
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
