Ott a kedves őszi napsugárba kint, gyümölcstől hajol meg a fák ága mind. Gazdagon, bőséggel termett meg mindenik. Hű kertészünk szíve úgy örül nékik. Az Úr Jézus fái emberéletek. Én is az ő kedves fája lehetek. Kertjébe fogadta kicsiny életem, S csupán egy a vágyam…
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
