Ott a kedves őszi
napsugárba kint,
gyümölcstől hajol meg
a fák ága mind.
Gazdagon, bőséggel
termett meg mindenik.
Hű kertészünk szíve
úgy örül nékik.
Az Úr Jézus fái
emberéletek.
Én is az ő kedves
fája lehetek.
Kertjébe fogadta
kicsiny életem,
S csupán egy a vágyam
azóta nekem:
Hogyha majd megérint
ősz hideg szele,
állhassak előtte
gyümölccsel tele.
Túrmezei Erzsébet: Az úr jézus fái
2010.10.05. 20:04 Rendom
Szólj hozzá!
Címkék: ősz túrmezei erzsébet
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://negy-evszak-versek.blog.hu/api/trackback/id/tr392347871
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
